Könyves Kálmán: (1095-1116.)

Õ Géza fia. Korábban papnak szánták, ezért igen mûvelt és hitbuzgó volt. Alakjáról az Álmos-ág krónikásai írtak, és teljesen eltorzították. A korabeli külföldi krónikákból azonban arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa legmûveltebb uralkodója volt.

Belpolitikája:

Kálmán folytatja a László-féle politizálást, de az adókat és vámokat növelte, és megszüntette az egyház felesleges jövedelemforrásait. A bánok hatáskörét kiterjesztette a tengermellékekre is és megszüntette a ducatus intézményét. Komoly törvényhozói munkát folytat, ekkorra meghozza hatását a magántulajdon védelmének törvénye. Kálmán azonban enyhít a büntetéseken, és a halálbüntetés helyett legtöbbször “csak” csonkítás jár. A peres eljárásokban már nem volt elegendõ a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. Ha valaki alaptalanul gyanúsította a másik embert, akkor azt keményen megbüntették. A birtokok ezentúl visszavehetõek voltak, kivéve ha azt Szent István adományozta. A törvénykönyv talán leghíresebb része a boszorkánysággal foglalkozott. A strigák üldözését megtiltotta, mivel nincsenek. Ez a kijelentés abban a korban valóban szokatlan felvilágosultságot tükrözött.

Fontosak voltak az egyházi kérdéssel foglalkozó törvényei is. Létrehozott egy új püspökséget, Nyitra központtal. Kálmán nem engedélyezte a tudatlan papok mûködését, amivel az egyházi kultúra emelését szolgálta. Kimondta, hogy a magasabb papi hivatalokban csak nõtlen papok tevékenykedhetnek.

 

 

 

Álmos

kérdés: Kálmán legnagyobb gondja a testvérével való viszonya volt. Álmos többször fellázadt ellene, de a király megbocsátott neki. Az 1110es években azonban testvére ismét fellázadt ellene. Erre a király a tanáccsal együtt úgy döntött, hogy Álmost fiával, Bélával együtt megvakítják. Ezzel biztosítja fiának, II. Istvánnak a trónt.

Külpolitikája:

1095

-ben II. Orbán pápa oldalán részt vesz a I. keresztes háborúban, és frank sereg vezérével Boulion Gotfriddal megállapodott, hogy csapata átvonulhasson Magyarországon, de Kálmán a frank vezér öccsét túszként ott tartotta a békés átvonulás biztosításának érdekében, mivel korábban Amineszi Péter csapatai fosztogatták az országot.

A Szent László idejében elkezdett déli hódítást Kálmán folytatta. Megszerzi Dalmáciát, Bizánccal és Velencével szemben. Elfoglalja Spalatot (mai Split), Raguzát (mai Dobrovnik) és Zarát (mai Zarad). Ezek a városok igen komoly antik hagyományokkal rendelkeznek, amely hatást gyakorol a magyar kultúra fejlõdésére. A XII. században Kálmánnak sikerült megnyernie Bizánc támogatását, és a bizánci császár Szent László lányát, Piroskát vette feleségül, és késõbb elismerte a magyar királyt Dalmácia és Horvátország urának. Kálmán elsõ felesége a pápával kötött szövetségének köszönhetõ. Elvette a dél-itáliai normann hercegnõt.

Uralkodása idején kezdõdött meg a magyar királyok Halicsi hadjárata. Ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt, mivel az ellenfelet a kunok segítették, és a nomád megfutamodás taktikájával legyõzték a magyarokat.

Miután a király elsõ felesége meghalt, elvette a Kijevbõl érkezõ Eufémiát, aki késõbb megcsalta és a király hazaküldte. Az ex-királyné gyermekét, Boriszt már Kijevben szülte meg, akit Kálmán nem ismert el fiának, mégis többször trónkövetelõként lépett fel.

A király utolsó éveiben visszavonult, és felszólította elõkelõit fia, II. István támogatására, akit már 1105-ben megkoronáztak. Kálmánt Székesfehérvárott temették el. Személyében az Árpád-kor egyik legkiemelkedõbb uralkodóját tisztelhetjük.

 Horváth Roxána                 forrás: www.dragon.unieb.hu

Oldal: Könyves Kálmám
www.history.hupont.hu - © 2008 - 2025 - history.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat